Betöltés folyamatban...

Ügyfélkapu

Felhasználónév:
Jelszó:

Hírek - Gazdaság

Fél kilóval nőhet a halfogyasztás az áfacsökkentés miatt

2017.04.06

A Földművelésügyi Minisztérium nemrégiben kezdeményezte, hogy 5 százalékra csökkenjen az étkezési és a telepítési célú hal áfája. A módosítástól azt remélik, hogy fehéredik az ágazat, és pár év alatt a duplájára nő a halfogyasztás. Németh István, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (Mahal) elnöke azt mondta: a sertés és a baromfi áfájának csökkentése miatt versenyhátrányba került a magyar halászati ágazat. Egy kilogramm csont nélküli sertéscomb olcsóbb, mint egy kiló élő ponty. Szerinte ezt ellensúlyozhatja a várható módosítás, 15-20 százalékkal lehet olcsóbb a hal, bár azt hozzátette, bízik abban, hogy a termelőknél is pár százalékkal több haszon maradhat. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a pontyszelet országos átlagára 1100 forint volt kilónként 2016-ban, vagyis áfacsökkentés után 910 forint körül lehet egy kiló ponty. Feltéve, ha nem lesz addig drágulás, mert 2017 első két hónapjában 1810 forintra ugrott a pontyszelet átlagára. Ahogy az a grafikonon is látható, korábban egyáltalán nem volt példa ilyen hirtelen és jelentős változásra. A Mahal vezetője átmeneti pontyhiánnyal magyarázta a drágulást. Több országban, de főként Lengyelországban betegség tizedelte meg az állományt, ezért máshonnan pótolták a mennyiséget. Németh István szerint Magyarországot alig érintette a probléma, ezért a lengyelek tőlünk, Horvátországból és Csehországból rengeteg halat vásároltak, ami felverte az árakat. Jelenleg a ponty ára a tópartokon is 650 forint plusz áfa, és az elnök szerint talán őszre állhat vissza a megszokott tarifa. "A halászati ágazat csupán az állattenyésztés 3-4 százalékát teszi ki Magyarországon, de az egészséges táplálkozás miatt a gazdasági súlyánál jóval nagyobb a társadalmi szerepe" - fogalmazott Németh István. Az ágazat árbevétele évi 12-15 milliárd forint, ebből mintegy 30 millió euró (több mint 9,2 milliárd forint) az export. A várakozásaik szerint a belföldi fogyasztásnövekedés miatt 10-12 százalékkal bővülhet a hazai haltermelés. Az elmúlt években 15-17 ezer tonna étkezési halat termeltek Magyarországon a tógazdaságokban és az intenzív üzemi rendszerekben. Utóbbi módszer abban különbözik a halastavi termeléstől, hogy mesterséges környezetben, kis területen sok halat nevelnek teljes gépesítés mellett. A tógazdasági haltermelés több mint 60 százalékát a ponty teszi ki, míg az intenzív üzemekben az afrikai harcsa az uralkodó mintegy 90 százalékos aránnyal. A haltermelést a természetes vizekből kifogott mennyiség egészíti ki, ez korábban 6-7 ezer tonna volt, de 2015-ben megközelítette a 10 ezer tonnát. A növekedés azzal magyarázható, hogy szigorították a horgásznaplóra vonatkozó előírásokat, vagyis több fogást jelentettek be a horgászok, másrészt a kereskedelmi halászat betiltása miatt eleve nagyobb lehetett a fogás. A ponty a horgászatban is uralkodó halfaj, 2015-ben a fogások háromnegyede ponty volt. "Abban bízunk, hogy fejenként fél kilóval több lesz az éves halfogyasztás Magyarországon" - mondta Németh István. Várakozását arra alapozza, hogy az alacsonyabb ár miatt több hal fogy majd. Egyrészt úgy, hogy a boltokban és a piacokon vásárolunk többet, másrészt talán a horgászok is nagyobb mennyiséget vesznek majd az olcsóbb áruból, és több hal kerülhet a tavakba. A pecások is étkezési halat telepítenek, vagyis a fogás egy része ugyanúgy a tányéron végzi, csak később. A Mahal vezetője arra számít, hogy így a több mint 400 ezer hazai horgász is hozzájárul majd a fogyasztás növekedéséhez. 2015-ben 6,34 kilogramm volt az egy főre eső éves halfogyasztás Magyarországon. Ebben nemcsak az itthon tenyésztett fajták, hanem a tengeri halak és herkentyűk, de még a halkonzervek is benne vannak. élő, friss és hűtött: 2,27 kilogramm/fő fagyasztott: 2,27 kilogramm/fő tartósított és konzerv: 1,8 kilogramm/fő Igaz, ez a számítás a legális mennyiségen alapul, nem veszi figyelembe a nem regisztrált horgászfogásokat, illetve az éttermeknek számla nélkül eladott halat sem. Becslések szerint ez utóbbiakkal együtt akár a 7-8 kilót is elérheti a fejenkénti fogyasztás. Ám ha ezt a mennyiséget és a remélt félkilós pluszt is figyelembe vesszük, akkor is az európai halfogyasztási rangsor végén maradunk, legfeljebb nem mi leszünk a legutolsók, bár ebben a felmérésben valamivel alacsonyabb, 4,6 kilogrammos magyar fogyasztást vettek alapul. A 2014-es adatok szerint az unióban 25,5 kilogramm volt az egy főre eső éves halfogyasztás, a lista élén lévő Portugáliában pedig átlagosan több mint 55 kilogramm halat és tengeri herkentyűt esznek meg a helyiek évente.
vissza
 

Partnereink

Hirdetések