A Vanderbilt Egyetem pszichológusai, Gregory Park, David Lubinski és Camilla P. Benbow azt kutatták, hogy vajon a korai matematikai gondolkodási képesség elõrejelzi-e, kik lesznek a jövõ tehetségei a tudományos és mûszaki területeken. A lélekbúvárok 1500 olyan diákot hasonlítottak össze, akik a matematikai, logikai illetve a nyelvi képességeket, ismereteket felmérõ, a hazai központi érettségi-felvételivel egyenértékû SAT (Scholastic Assessment Test, Tanulmányi eredményértékelõ teszt) vizsgán...

Az utóbbi években folyamatosan csökkent az államilag támogatott helyek száma a felsõoktatásban, mégis egyre könnyebb bekerülni az intézményekbe: ennek fõ oka a jelentkezõk számának csökkenése. Míg 2004-ben egy államilag támogatott helyre 1,94 jelentkezõ jutott, addig 2007-ben már csak 1,82. Az idén a kilencvenhatezer jelentkezõbõl több mint nyolcvanegyezret elsõ körben fölvettek, és a pótfelvételivel - amelyre azok is jelentkezhettek, akik az idén ezt még nem tették meg - további...

A következõ három évben várhatóan 4,8 milliárd forint európai uniós pályázati forrás áll majd rendelkezésre nyelvoktatásra, ezen belül felnõttképzésre is - közölte az oktatási miniszter kedden Budapesten. Hiller István azt követõen beszélt errõl, hogy Leonard Orbannal, az Európai Bizottság többnyelvûségért felelõs biztosával közösen tartott sajtótájékoztatón a novemberben az Európai Tanács elé kerülõ stratégia fõbb céljait ismertette. Leonard Orban azt hangsúlyozta, hogy a többnyelvûségnek...

Gyakorlatilag mindenkibõl egyetemista lett, aki idén felvételizett - írta a keddi Magyar Nemzet. Az ok: a jelentkezéskor még érvényben volt a tandíjörvény, így csak az mert felvételizni, aki vállalni tudta a költségeket. Így elmaradt a szelekció, ami a felsõoktatás színvonalának drámai eséséhez és a diploma elértéktelenedéséhez vezethet - olvasható a lapban. Ellentétben az oktatási tárca korábbi várakozásaival, nem tízezer, hanem csaknem tizennégyezer diák került be az augusztusi...

Már csaknem 15 ezren nyertek el támogatást a Lépj egyet elõre program újabb, az idén januárban indított szakaszában, a program összesen 22 ezer személy ingyenes képzését finanszírozza - közölte a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal. A további 7 ezer képzési helyre több mint 20 ezer jelentkezõ közül választják ki azokat, akik részt vehetnek a programban. Számít a jelentkezések beérkezési sorrendje, illetve az, hogy milyen szakmát választ a jelentkezõ. A program tanfolyamai általában azért...

A Budapesti Értéktõzsde részvényindexe, a BUX 129,82 pontos csökkenéssel, 21.724,47 ponton nyitott kedden. A hétfõi záró értékhez képest ez 0,59 százalékos gyengülés.

"Meghatározóan fontos együttmûködési megállapodást írtunk alá, amely túlmutat egy cég és egy minisztérium együttmûködésén" - mondta el Hiller István az együttmûködési szerzõdés aláírásakor. A tárca vezetõje kiemelte: hagyományosan jó a kapcsolat az E.ON és az OKM között. Az E.ON 2007-ben fõ támogatója volt a németországi magyar évadnak, az Ungarischer Akzentnek, és a cég átvehette a Kultúra Támogatója díjat is. "Az E.ON és a minisztérium sikerre vitte az üzleti élet és a kultúra...

Szüdi János közoktatási szakállamtitkár szerdai sajtóbeszélgetésen többek között az esélyteremtéssel és az oktatás minõségének javításával indokolta a törvény módosítását. Az Oktatási Hivatal nem csak hatósági ellenõrzést folytathat le, hanem szabálysértési ügyekben is eljárhat. A hivatal felügyeleti bírságot szabhat ki, amelynek jelenlegi összege 100 ezer forint, indokolt azonban ezt az összeget egymillió forintban meghatározni. A jogszabály - ha a parlament is elfogadja - tartalmazza...

Solti László, a Szent István Egyetem megválasztott rektora kifejtette, hogy a felsõoktatás európai integrációja evidencia, a mobilitás kiemelt cél, amelyrõl kár is vitatkozni. Hunyady László, a SOTE Általános Orvosi Karának oktatási dékánhelyettese szerint ezzel szemben nem feltétlenül kéne támogatni az EU-integráció által is forszírozott – mint fogalmazott – „oktatási turizmust”, azaz hogy a diákok egy-két félévet más országok egyetemein töltsenek. Így ugyanis kurzus...

Az egyetemek és fõiskolák közötti verseny csak fokozódott a tandíj bevezetésével. Elõtte is harcoltak a hallgatókért, most viszont – figyelembe véve azt is, hogy egyre kevesebben vannak a középiskolás fiatalok – még inkább fontossá vált, hogy hányan jelentkeznek egy-egy intézménybe. Az alacsony ponthatár vonzó lehet, de nem biztos, hogy a diplomaosztó után könnyen állást talál az, aki nem egy patinás intézményben végzett. Egyenlõk és egyenlõbbek A cégek a sok jelentkezõ...

Arató Gergely elmondta, hogy e téren számos sikeres modell mûködik Magyarországon. Ezek között említette az erdei iskolákat, amelyeken évente közel 100 ezer diák vesz részt, s a hátrányos helyzetû tanulók iskolán kívüli fejlesztését célzó Tanoda-programot: 27 tanodára 500 millió forintot fordítanak. Ide sorolta még az ökoiskolákat, az intézménylátogatásokat és a kirándulásokat is. Az államtitkár a jogszabályi háttérrõl azt mondta, hogy a közoktatási törvény tavaly decemberi...

I. Mûködési támogatást kaphatnak a nemzetiségi anyanyelvû, nemzetiségi kétnyelvû iskolák, szlovén nyelvoktató iskolák, valamint az 1100 fõ alatti településen mûködõ óvodák és nemzetiségi nyelvoktató iskolák. A mûködési támogatás feltétele, hogy a tanulók legalább 90 %-ának részt kell vennie a nemzetiségi oktatásban. Emellett a támogatás felhasználásáról szóló beszámolóhoz mellékelni kell az intézményben folyó nemzetiségi nevelés, oktatás szakmai értékelését is. II. A nemzetiségi oktatás...

Ma a felsõoktatást túlképzés jellemzi - állapította meg az államtitkár. Összehasonlításul elmondta, 1990-ben a 18-23 éves korosztály 13 százaléka tanult a felsõoktatásban, ma 43 százalékuk. Ez az érték tíz százalékkal több, mint Németországban. Manherz Károly hozzátette, fent kívánják tartani azt az állapotot, hogy évente 56.000 államilag finanszírozott felsõoktatási hely létezzen, de a felvételi keretszámok átalakításával olyan struktúrát szeretnének létrehozni, mely nem munkanélkülieket...

Akit a rendes felvételi eljárás során nem vettek fel, az a múlt hét végéig még megpróbálkozhatott a pótfelvételivel. A gyorsított eljárás alatt azonban már csak egy, általában költségtérítéses helyre lehetett jelentkezni, augusztus 11-ig. A Budapesti Kommunikációs Fõiskolán (BKF) például a jövõ héten kezdõdik a gólyatábor, ezért a felvételiket már el is bírálták és a héten értesítik a jelentkezõket. A pótfelvételik nemcsak azoknak jók, akik mindenáron be akarnak jutni a felsõoktatásba, hanem...

A megbeszélésen, majd az ezt követõ Felsõoktatási Érdekegyeztetõ Tanács (FÉT) ülésén részt vett Hiller István szakminiszter mellett Manherz Károly felsõoktatási szakállamtitkár, Nagy Zoltán, a HÖOK alelnöke, Molnár Károly, a Magyar Rektori Konferencia elnöke és Kis Papp László, a Felsõoktatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke. Manherz Károly felsõoktatási szakállamtitkár elmondta: a szakszervezetek öt kérdést fogalmaztak meg a FÉT ülésére. Az elsõ felvetésük a felsõoktatási kerekasztal...

A miniszterelnök elmondta: Hiller István oktatási és kulturális miniszter kedden részletes tájékoztatást ad a köz- és felsõoktatási reformról, majd benyújtják az ehhez kapcsolódó törvényjavaslatokat. Gyurcsány Ferenc az egészségügyi reformmal kapcsolatban úgy tájékoztatott, augusztus végéig kidolgozzák a szükséges törvénymódosításokat, az év végéig újabb törvénycsomagról és a nyugdíjról döntenek. Hozzátette, 2007-ben elfogadhatják az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokat, melyek 2008....

Tizenegyedikes diákok megkapnák a hét többletpontot az emelt szintû érettségiken magyar nyelv és irodalomból, történelembõl, matematikából, biológiából, fizikából és angol nyelvbõl, ha most érettségiznének – ez derült ki a májusi próbaérettségi vizsgákon. Az ehhez szükséges 33 százalékos határt ugyanis a diákok túlnyomó többsége teljesítette, így 2007-ben érdemes lesz emelt szinten vizsgázni. A leggyengébb eredmények a német nyelvi vizsgán születtek, melyet átlagosan csupán 25...

A minisztérium tájékoztatása szerint magyar nyelven 22.557-en, németül 74-en, angolul 134-en, franciául pedig nyolcan vizsgáznak. Az emelt szintû informatika írásbeli érettségi vizsgák már szerdán lezajlottak. A vizsgák péntek délután kettõ órakor a magyar népzene alapjai, valamint ábrázoló és mûvészeti geometria tárgyak írásbeli érettségijével folytatódnak.

120 ezer diák 520 ezer érettségi vizsgát tesz le idén, ezeknek alig tíz százaléka (46 340) emelt szintû. Az idén végzõk, tehát rendes érettségit tevõ diákok 6,7 százaléka rugaszkodik neki egy vagy több emelt szintû vizsgának, ami 75 százalékkal magasabb a tavalyinál. A közép és emelt szintû vizsgák kettõs rendszere tavaly nem csak a diákokat, de a tanárokat is megzavarta, idén azonban már mindenki jobban kiismerte magát. A gyõri Révai Miklós Gimnáziumban például elég volt egy igazgatói...

Az oktatási tárca tájékoztatása szerint hétfõn reggel nyolc órától fizikából magyar nyelven, középszinten 7264-en vizsgáznak. Emelt szinten 1745 diák ad számot tudásáról. Emellett angol, horvát, német és spanyol nyelven is vizsgáznak, középszinten 92-en, emelt szinten 50-en. Az érettségik délután kettõtõl a rajz és vizuáliskultúra-vizsgákkal folytatódnak. Középszinten, magyar nyelven 1765-en adnak számot tudásukról, míg emelt szinten 47-en vizsgáznak, egy diák középszinten szerbül vizsgázik.