Fontos határidõ jár le pénteken: a tavalyi személyi jövedelemadóról szóló bevallásokat május 20-ig, péntek éjfélig kell beadni. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) évek óta több millió magánszemélynek készíti el a szja-bevallási tervezetét, azonban érdemes ezeket a bevallásokat ellenõrizni. Az 1 + 1 százalékok felajánlásáról is külön kell rendelkezni (ezzel civil szervezetet, vallási közösséget vagy a Nemzeti Tehetség Programot támogathatjuk), de emellett például az egészség- és nyugdíjpénztári tagoknak járó kedvezményt is igényelni kell az adóbevallás elkészítésekor. Az a pénztártag, aki ezt nem teszi meg, jelentõs összegtõl eshet el.
„A pénztárakon keresztül történõ takarékoskodást állami támogatással is ösztönzik, ez azt jelenti, hogy tagság mellé, az egészség- és nyugdíjpénztári befizetések után egyaránt évente 20 százalék adó-visszatérítés, maximum évi 150 ezer forint jár. Összességében tehát az egészségpénztári tagok esetében az egészségügyi kiadások, legyen szó vizsgálatról vagy éppen gyógyszervásárlásról, 20 százalékkal mérsékelhetõek. Hasonlóképpen a nyugdíjpénztári befizetések után is a tagok minden évben a befizetéseik 20 százalékát, maximum évi 150 ezer forintot kaphatnak." - nyilatkozta Pataki Tímea, a Prémium Önkéntes Nyugdíjpénztár Igazgatótanácsának elnöke.
„A pénztár évente január 31-éig küld a tagoknak egy igazolást, ennek alapján kell az adókedvezmény visszaigénylésérõl rendelkezni az szja bevallásban. A visszatérítést a nyugdíj- vagy az egészségszámlára lehet kérni, hiszen ebben az esetben ezzel az összeggel is tovább gyarapodik a megtakarítás vagy éppen az egészségcélokra elkölthetõ összeg. Az adóbevallásban tett rendelkezés alapján az adókedvezmény összegét egyébként a NAV 30 napon belül visszautalja" - tette hozzá a szakember.
A NAV elkészíti és 2022. március 1-tõl tette elérhetõvé KAÜ-azonosítással (ügyfélkapu, e-személyi igazolvány, telefonos azonosító) a személyijövedelemadó-bevallási tervezetet az elektronikus felületen
- a magánszemélyeknek,
- a mezõgazdasági õstermelõknek,
- az áfafizetésre kötelezett magánszemélyeknek és
- az egyéni vállalkozóknak.
Az adóbevallási tervezetet a NAV a magánszemély munkáltatója, kifizetõje által megadott adatok alapján készíti el. A tervezet tartalmazza a magánszemély által az adóévben megszerzett
- szja-köteles jövedelmet és annak adóját,
- az ekho szerint adózó jövedelmet és annak adóját,
- az egyszerûsített foglalkoztatásból származó jövedelem adóköteles részét,
- a szociális hozzájárulási adó alapját képezõ jövedelmet és a fizetendõ szociális hozzájárulási adót.
-
Csakhogy mindez nem okvetlen jelenti azt, hogy a bevallás tervezetében minden olyan adat illetve információ szerepel, ami alapján adófizetési kötelezettség vagy adóvisszatérítés merül fel. Sokan lehetnek, akiknek ki kell egészíteniük bevallásuk tervezetét.
Azoknak kell mindenképpen kiegészíteniük az szja-bevallási tervezetet, akiknek olyan jövedelmük volt tavaly, amirõl a NAV nem, vagy csak részben rendelkezik adattal. Ilyen az õstermelõi jövedelem – hiszen az õstermelõknek nem válik automatikusan bevallássá a tervezete – vagy például a lakáskiadásból, a lakás eladásából származó jövedelem.
Ugyancsak ki kell egészíteniük a tervezetüket az áfafizetésre kötelezett magánszemélyeknek és az egyéni vállalkozóknak,mert náluk sem mûködik az automatizmus.
Idén január 1-tõl új szabályok vonatkoznak a kriptoeszközzel végrehajtott ügyletekbõl származó jövedelem adózására, amik átmeneti rendelkezés alapján már a 2021. évre is alkalmazhatók, írja a FintechZone a Jalsovszky Ügyvédi Iroda összegzése alapján.
- Alapesetben adófizetési kötelezettség csak akkor keletkezik, amikor valaki a kriptoeszközökbõl kivonja a pénzét és „hagyományos" pénzügyi nyereséget realizál - hangsúlyozta a Jalsovszky Ügyvédi Iroda. A „hagyományos" pénzre váltáskor a magánszemély árfolyamnyereségre vonatkozó szabályok szerint adózik és a bevételbõl a magánszemély levonhatja a kriptoeszközre fordított kiadásokat. Azaz, ha valaki 500 Ft-ért vásárol kriptoeszközt és utána 800 Ft-ért váltja vissza, úgy a 15 százalékos szja-kötelezettség a 300 Ft-on keletkezik - írják példájukban.
„Ez azonban csak abban az esetben van így, ha mind a kriptoeszközök eladása, mind azoknak vétele ugyanazon évben történt, vagy – ha magánszemély a kriptoeszközt korábbi évben vásárolta – az így fel nem használt bekerülési értéket az éves adóbevallásában bevallotta" – magyarázza Czoboly Gergely, az iroda szakértõje.
Azaz a fenti példában, ha a magánszemély a kriptoeszközt 2021-ben vásárolja 500 Ft-ért és 2022-ben adja el 800 Ft-ért, úgy az 500 Ft bekerülési érték csak abban az esetben vonható le 2022 év végén, amennyiben a magánszemély az 500 Ft bekerülési értéket a 2021. évi adóbevallásában bevallotta. Ha ezt elmulasztotta, úgy az 500 Ft bekerülési értéket 2022. évi adóbevallásában már nem tudja érvényesíteni és nem a 300 Ft jövedelem, hanem a 800 Ft bevétel után kell majd a 15 százalékos szja-t megfizetnie. A jelen példánál maradva ez a 15 százalékos adó helyett, a jövedelemre vetítve, 40 százalékos adóterhet eredményez.
Amennyiben a magánszemély egy adott évben több alkalommal realizált bevételt kriptoeszközökbõl és több alkalommal vásárolt kriptoeszközöket, akkor az így keletkezett „egyenleget" kell figyelembe vennie és ha az negatív, úgy ezt kell bemutatnia az adóbevallásában. Ennek elmulasztása, hasonlóan a fentiekkel, azzal a következménnyel jár, hogy ezen negatív egyenleg nem lesz a következõ évekre átvihetõ és a következõ évi bevételekbõl levonható. Ez pedig jelentõs többletadó-fizetést fog eredményezni.
- „A legtöbb esetben elrontott adóbevallásunkat jogosultak vagyunk önellenõrzéssel javítani. Ezen tétel esetében azonban önellenõrzésre nincs lehetõség, aki tehát elmulasztja a május 20-i határnapot az véglegesen lemarad. Fontos ezért nagyon észnél lenni az elkövetkezendõ napokban, ha kriptoügyletekkel kereskedünk" – zárja a szakértõ.
