Betlts folyamatban...

gyflkapu

Felhasznlnv:
Jelsz:

Hrek - Belfld

1,5 milli ember jv vi szabadsgolst vltoztathatja meg ez a javaslat

2023.11.29

"Logikus, hogy a gyermekek után járó pótszabadságról ne a munkáltató, hanem a munkavállaló rendelkezhessen" - mondta Czomba Sándor, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium  foglalkoztatáspolitikáért felels államtitkára kedden az M1 aktuális csatornán. Az államtitkár a 16 évnél fiatalabb gyerekek után járó pótszabadsággal kapcsolatos új javaslatokról nyilatkozott. 

 
 

A msorban elmondta: a 16 évnél fiatalabb gyermek után két-, kett gyermek után négy-, a kettnél több gyermek után pedig hétnapnyi pótszabadság jár.

Czomba Sándor azt mondta: a Munkástanácsok Országos Szövetségének javaslatára jelenleg a parlament eltt vannak azok a részletszabályok, amelyek szerint a jövben a gyermekek után járó pótszabadságról a munkavállaló, vagyis mindkét szül dönthet, és nem a munkáltató.

 
 

A KDNP javaslata - ha megszavazzák - január 1-tl léphet hatályba. Hozzátette, hogy ez több mint 1,5 millió embert érint Magyarországon. Kitért arra is, hogy jelentsen ntt a nk foglalkoztatása, ami azt is jelzi, hogy a kormány jól döntött, amikor támogatta a bölcsde- és óvódafejlesztést.

 

A msorban elhangzott, hogy októberben 4 millió 757 ezren dolgoztak Magyarországon, vagyis egy év alatt 37 ezer emberrel ntt a foglalkoztatottak száma.

Az államtitkár szerint a regisztrált álláskeresk száma csökkent, míg a munkanélküliek száma minimálisan nt, de ennek hátterében fként az áll, hogy az eddig "inaktív" emberek is munkába álltak.
Emlékeztetett, hogy az Eurostat nemrégiben kiadott adatai szerint a foglalkoztatás alapján a magyar régiók 2010-ben - a 234 európai régióból - az átlag alatti szinten voltak, most viszont az összes régiónk az átlag feletti szinten van.
Az adatok szerint Finnországban és Magyarországon csökkentek a legnagyobb mértékben - az országon belül - a régiók közötti különbségek, ami a hátrányos helyzet régiókat érint beruházásoknak is köszönhet- tette hozzá.

A munkaerhiány kapcsán Czomba Sándor elmondta: a kormány legfontosabb feladata, hogy minden elérhet embert becsatornázzon a munkaerpiacra, és segítse ket abban, hogy munkához jussanak.
Elhangzott, hogy szeptemberben 1,7 százalékkal ntt a bérek vásárlóértéke az egy évvel korábbihoz képest, miközben az infláció is 10 százalék alá csökkent.

Czomba Sándor erre reagálva azt mondta, a munkaadókkal és a munkavállalókkal folytatott bértárgyalásokon az a megállapodás született, hogy 15, illetve 10 százalékkal n a minimálbér és a garantált bérminimum december 1-tl.

 

Egész biztosan reálkereset-növekedés várható a következ esztendben"- hangsúlyozta, hozzátéve, hogy jövre az átlagkereset 6-10 százalékkal bvülhet, ami már meghaladhatja az infláció mértékét.

A foglalkoztatáspolitikáért felels államtitkár a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! cím msorában elmondta azt is, hogy az inaktív munkavállalók munkába állása mögött az infláció állhat, ugyanakkor folyamatosan n a beruházások száma, egyre több új munkahely jön létre, tehát az emberek azt érezhetik, hogy szükség van rájuk.

Kifejtette: a reálbérek emelkedéséhez elssorban gazdasági növekedésre van szükség, és errl szólhat a következ év, miután idén sikerült "letörni" az inflációt.

Hozzátette: jövre 6 százalékos inflációt várnak, ezért a minimálbér 9 százalékkal, a garantált bérminimum pedig legalább 4 százalékkal nhet.


vissza