Melyik biztosítót válasszam? – a hétvégi koalíciós egyeztetés után most már biztos, hogy 2009-ben ez lesz a központi kérdés. Az MSZP és az SZDSZ ugyanis megegyezett: beengedik a magántõkét az egészségügybe.

Az elképzelések szerint 5-7 egészségbiztosítási pénztár alakulhat, melyek többségi tulajdonosa az állam lenne, de 49 százalék erejéig a magántõke is helyet kapna. Egy 6-12 hónapos átmeneti idõszakban tehetnek ajánlatot valamennyi biztosítottnak az intézetek, vagyis ebben az idõszakban versenghetnének a betegekért. Ezt követõen, egy-egy pénztárat, egy-egy a késõbbiekben meghatározandó, pontos lehatárolású régióhoz rendelnének sorsolással. Azok, akik nem választottak biztosítót, automatikusan a régiójukban mûködõ pénztárhoz kerülnének.

Az új egészségbiztosítási törvény január 1-jén léphet hatályba, de a teljes átalakulás befejezése 2008 végén, 2009 elején várható. A pénztárak régióhoz rendelése után az Országos Egészségbiztosítási Pénztár egyébként megszûnik.

Gyurcsány az SZDSZ mellé állt

A megegyezést követõen bár Gyurcsány Ferenc és Kóka János is hangsúlyozta, mindkét párt számára elõnyös javaslat született, a szocialisták azért mégsem örülhetnek annyira. „A kormányfõ átállt az SZDSZ oldalára, gyakorlatilag az MSZP vereséget szenvedett” – hangsúlyozta Sinkó Eszter a FigyelõNetnek. Az egészségügyi közgazdász szerint a liberálisok elsõ javaslata került ki gyõztesen, az MSZP kritikái ellenére ugyanis megjelenik a verseny.

Ugyanezt fogalmazta meg a Gazdaságkutató Intézet Egészségügyi Intézetének vezetõje is, aki szerint az MSZP részérõl még lehetnek meglepetések, hiszen a részleteket még nem dolgozták ki. „Az új modell politikai kompromisszumos kényszer alapján született” – mondta lapunknak Skultéty László, hozzátéve, hogy az elmúlt fél évben szakmailag indokoltabb javaslatok is napvilágot láttak. Hozzátette: ez egy kicsit hasonlít a magyar narancshoz, nem tudni, mi lesz a vége, mert hasonló rendszert még egy országban sem vezettek be.

Minden a biztosítóktól függ

A politikai kompromisszumot bizonyítja, hogy még kérdéses, megvalósítható-e egyáltalán. A szakértõk szerint ugyanis most minden a biztosítók kezében van, rajtuk múlik, hogy lesz-e egyáltalán egészségbiztosítási reform. Sinkó szerint kulcskérdés, hogy ki kapja a menedzselési jogot. Mint mondta, ha ezt a biztosítók kiharcolják maguknak, akkor lesznek olyanok, akik megelégszenek a kisebbségi tulajdonosi résszel.

Skultéty viszont úgy véli, ha megkapják a menedzsmentet, akkor nincs szükség állami tõkére, hiszen a magánbiztosító irányítja az intézményt. „Ebben az esetben az államnak erõs felügyeleti szerepet kellene betöltenie, garanciákat kiépíteni, hogy nem él vissza a magánbiztosító a helyzetével” – hangsúlyozta a szakértõ.

Skultéty egyébként úgy véli, nemcsak emiatt kérdéses a megvalósíthatóság: az eddigi ismeretek alapján a biztosítók számára is kockázatos a piacra lépés. 2008-ban ugyanis nem tudja felmérni a biztosító, hogy mekkora tõkével melyik egészségpénztára szálljon be. Az elképzelések szerint csak késõbb sorsolják az embereket az intézetekhez, szerinte tehát „a befektetés beárazása felér a Kenóval”.

Beszûkül az ellátás

A GKI szakértõje elmondta, a modell bevezetésével az állampolgárok eleinte kevesebb pénzt fognak költeni az egészségügyre, mivel a magántõke megjelenésével néhány tízmilliárdos többlettel lehet számolni. Az elsõ években fejlesztésekkel lehet büszkélkedni – tette hozzá.

De ez csak a kezdeti idõszakot jelenti, az állammal szemben a magánbiztosítók érdeke a megtakarítás. Sinkó Eszter szerint ez azt jelenti, hogy igyekeznek beszûkíteni a szolgáltatásokat: a betegek csak felületes ellátást kapnak, mivel a kórházaknak a biztosítók nyomása miatt az lesz az érdekük, hogy minél költséghatékonyabban dolgozzanak.