Mint ismeretes, az Európai Unió 2023. február 5-én betiltja az orosz olajtermékek behozatalát is. Ez pedig jelentõs változásokat idézhet elõ a dízelkereskedelemben. Az urali típusú olaj árát jelentõsen leszorította az uniós olajembargó – ami a csõvezetéken érkezõ szállításkora nem vonatkozik – és a G7-ek által bevezetett ársapka. Azonban most a dízel mint olajtermék áremelkedése fenyegeti a kontinenst.

A brüsszeli szankciók december 5-tõl tiltják az orosz nyersolaj tengeri, február 5-tõl pedig az orosz olajtermékek behozatalát. A korábban bevezetett ársapka lényege, hogy az unión kívüli országok továbbra is importálhassanak tengeri szállítású orosz nyersolajat, de tiltja a hajózási, biztosítási és viszontbiztosítási társaságoknak, hogy orosz nyersolajszállítmányokat kezeljenek – ha nem 60 dollárnál olcsóbban értékesítik. A G7-ek is hasonló árplafont terveznek bevezetni az orosz kõolajtermékekre.

Európa nagymértékben függ az orosz gázolajimporttól, ezért az elemzõk szerint a február 5-i tilalom várhatóan növelni fogja az üzemanyag haszonkulcsát. A várakozások szerint a gázolaj nyeresége, amelyet egy finomító a nyersolaj gázolajjá történõ finomításából szerez, az év elsõ felében átlagosan 38 dollár lesz hordónként – ez a Reuters számításai alapján több mint kétszerese a korábbi átlagoknak.

Az európai gázolajimport átlagosan napi 700 000 hordó volt eddig idén, ami 2021 márciusa óta a legmagasabb érték, ez pedig annak volt köszönhetõ, hogy a brüsszeli szankció elõtt a kereskedõk igyekeznek feltölteni a készleteiket. A Portfolio felhívja arra a figyelmet, hogy Európa növelte gázolajimportját Ázsiából és a Közel-Keletrõl, és ez a két régió várhatóan a tilalom életbelépése után az orosz kivitel nagy részét fel is fogja tudni vásárolni.

Magyarország tekintetében a legújabb szankciók azért lényegesek, mert bár a kormány kiharcolta, hogy részleges mentességet kapjunk az olajembargó alól, így a behozatali tilalom csak az orosz tengeri exportra vonatkozik – a vezetékes szállításokra nem –, de a hazai szükségletek kielégítésére nem elegendõ az itthon finomított dízelmennyiség, Így importra szorul az ország.

Viszont februártól tiltják az orosz olajtermékek továbbértékesítését is. Korábban Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség fõtitkára azt mondta, már a jogszabályi kötelezettség elõtt is igyekszik az európai piac felkészülni erre a helyzetre. Az átállásra biztosított türelmi idõnek köszönhetõen nem egyik pillanatról a másikra kell új importútvonalakat találni. Emiatt lehet remélni, hogy Európa elébe megy a dízelmizériának. A fõtitkár felhívta arra is a figyelmet, hogy a gázolajtípusú termékek jelentõs részét a tüzelõolaj teszi ki, amely gyakori árunak számít Nyugat-Európában. Ezek a középpárlatok segíthetnek a dízeligény kielégítésében, mivel adalékanyaggal a tüzelõanyagból dízel állítható elõ – mondta az Index megkeresésre Grád Ottó, aki szerint Közép-Kelet-Európában más a helyzet: itt elképzelhetõ, hogy lesznek nehézségek.

A nem orosz gázolajimport túlnyomó része a Közel-Keletrõl és Ázsiából származik. Az orosz dízel egyik legnagyobb exportálója Törökország. A Facts Global Energy tanácsadócég szerint a jövõben, a szankciók életbelépése után többek között Törökországon keresztül lehet majd kijátszani a büntetõintézkedéseket. Az ország az orosz nyersanyagot saját finomítóiban dolgozza majd fel, és azt exportálja tovább Európába.

Korábban az Indexnek nyilatkozó piaci szakértõ szerint a szankciókat más térségekbõl is meg lehet kerülni, hiszen a kõolajtermékek esetén a késztermékbõl az adalékanyagok miatt lehetetlen megmondani, hogy milyen eredetû nyersanyagból állították elõ. „Azt konkrétan tudjuk: vannak a Közel-Keleten olyan országok, akik rendszeresen megveszik az orosz nyersolajat, amit finomítva, késztermékként adnak el Európának. A molekulát nem lehet felcímkézni” – nyilatkozta az Indexnek egy, a piaci körülményeket nemzetközi szinten ismerõ forrás. Ráadásul a kõolajtermékek rugalmasabban szállíthatók, mint a földgáz, nem kell hozzá pluszinfrastruktúra.