Betlts folyamatban...

gyflkapu

Felhasznlnv:
Jelsz:

Hrek - EU hrek

Magyarorszg nem szavazta meg az EU ukrn kikpz misszijt

2022.10.18

Magyarország egyedüli tagállamként élt a konstruktív tartózkodás lehetségével az ukrán hadsereg számára indított európai uniós kiképz misszióról szóló szavazásnál, ugyanis a kormány nem támogatja az eszkalációs kockázattal járó javaslatokat - közölte a minisztérium tájékoztatása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfn Luxembourgban.

 

A tárcavezet arról számolt be az EU-s külügyminiszteri tanácsülés szünetében, hogy ezt a tartózkodást a közösségi jog lehetvé teszi, így hazánk nem is gátolta meg a missziót, ugyanakkor abban nem vesz részt és nem járul hozzá a mködés költségeihez.

"Mi nem tartunk jó ötletnek semmit, ami eszkalációhoz vezet, ami adott esetben Európa középs vagy nyugati fele bevonódásának veszélyével jár a konfliktusba" - fogalmazott. Majd hozzátette, mindig egyesével fogják eldönteni, hogy átengedik-e az ország területén a misszióhoz kapcsolódó esetleges szállítmányokat vagy csapatmozgásokat.

Szijjártó Péter emellett bejelentette, hogy az Európai Békekeret forrásaiból immár hatodik alkalommal újabb 500 millió eurót csoportosít át a közösség az ukrajnai fegyverszállítmányok legalábbis részleges finanszírozására.

"Most Magyarország is még hozzájárult ehhez a forrásbiztosításhoz, de jeleztem, hogy nem tudom garantálni, hogy ez a következ alkalommal is így lesz" - mondta. Kiemelte, hogy ez a keret több más fontos célra is tartalmaz pénzügyi elirányzatokat, amelyek a délrl érkez kihívások kezeléséhez szükségesek, így a kontinens nagy bajba kerülhet, ha ezekre nem jut pénz.

"Arról nem is beszélve, hogy ez közös európai uniós forrás. Magyarország tízmillió eurókkal járul hozzá az Európai Békekeret mködéséhez, ehhez képest azt hallgatjuk brüsszeli szereplktl meg egyes tagállamok vezetitl is, hogy Magyarország nem tesz eleget Ukrajna segítése érdekében" - húzta alá.
A miniszter sérelmezte, hogy a "béke" szó rajta kívül egyik résztvev felszólalásában sem hangzott el, az ülés hangulatát pedig "meglehetsen harciasnak" nevezte.

"Az elmúlt idszak eszkalációja egyre inkább felersíti annak az igényét, hogy minél többen végre a békérl beszéljenek, és az eszkalációs megközelítés helyett végre a béke megközelítése uralkodjon el" - vélekedett.

Hangsúlyozta: szomszédos államként Magyarország álláspontja, hogy minél elbb tzszünetre és béketárgyalásokra van szükség, ehhez pedig fenn kell tartani a kommunikációs csatornákat, azok nélkül ugyanis a diplomáciai rendezésnek még a reménye is elveszik.

"Nekünk els számú kötelességünk és feladatunk, hogy biztosítsuk Magyarország, a magyar emberek biztonságát, és el tudjuk kerülni a bevonódást a háborúba" - szögezte le.

Szijjártó Péter elmondta, hogy "sajnos sok szó esett a szankciókról is", ugyanis a jelek szerint "egyes vezetk nem hajlandók tudomást venni a valóságról", miközben pontosan az ellentéte zajlik annak, amit ígértek, ugyanis a büntetintézkedések nem vezettek a háború gyors lezárásához, az európai gazdaság viszont rendkívül nehéz helyzetbe került.

Tényleg nem tudom, hogy hol élnek, amikor az Európai Unió szankcióinak sikerességérl beszélnek" - jelentette ki.

Hozzátette: az Északi Áramlat gázvezetékek elleni támadás "döbbenetes terrorcselekmény" volt, ezért világossá kellene tenni, hogy az EU terrortámadásnak tekintene egy szabotázsakciót a Török Áramlat ellen.

Végezetül kitért a tanácskozás másik f témájára, az európai-kínai kapcsolatokra is, és figyelmeztetett, hogy egyesek a kétoldalú együttmködés aláásására törekszenek, ami az elmúlt évek két "mélyütése" után újabb súlyos gazdasági nehézségeket eredményezne.

"Az Európai Unió nem engedheti meg, hogy hülyének nézzék és ezeket a szálakat is elvágják" - mondta, leszögezve, hogy pragmatikus, racionális, kölcsönös elnyökre irányuló együttmködésre van szükség.


vissza