A Magyar Közlöny 154. számában jelent meg a 2023. évi LXIX. törvény az állami építési beruházások rendjérõl, amely a 60. paragrafusa szerint a kihirdetését követõ 8. napon, azaz november 8-án lépett hatályba.
A jogszabálynak köszönhetõen mostantól egységes törvény vonatkozik az összes állami építési beruházásra. A törvény mindazokat a beruházásokat érinti, amelyeket legalább 50 százalékban magyar költségvetési, illetve európai uniós forrásból finanszíroznak.
A törvény júliusi parlamenti ismertetésekor Lázár János építési és közlekedési miniszter elmondta: a jogszabály garantálja a kiszámíthatóságot az építésben részt vevõk számára, célja a fenntarthatóság, az alacsony környezetterhelés és a költséghatékonyság. A tárcavezetõ patriótának nevezte a jogszabályt, amellyel elsõsorban a hazai kis- és közepes vállalkozásokat kívánják bevonni az állami beruházásokba - idézi vissza a Magyar Építõk.
A most hatályba lépett új törvény öt fejezetben és 82 paragrafusban rendelkezik az állami építési beruházásokról. A törvény fõbb céljai a következõk:
- segíteni az állami beruházások során a végrehajtás hatékonyságát, valamint biztosítani a beruházások szereplõi számára kiszámíthatóságot;
- erõsíteni az állami építési beruházások átláthatóságát, különös figyelemmel a beruházási költségekre;
- meghatározni az állami építési beruházások résztvevõinek feladatait, egymáshoz való viszonyukat;
- megállapítani az állami építési beruházások alapvetõ szabályait az elõkészítéstõl a tervezésen, az építõipari kivitelezési tevékenységen át a létrejött építmény üzemeltetéséig és fenntartásáig, figyelemmel a költséghatékonyság, a költségvetési és uniós források eredményes és célszerû felhasználásának követelményeire, valamint a környezeti fenntarthatóság elvére.
