Betöltés folyamatban...

Ügyfélkapu

Felhasználónév:
Jelszó:

Hírek - Karrier

Így dolgozhat Írországban

2008.10.03

Így dolgozhat Írországban Írországban egy házvezetõnõ 12 euró (2900 forint) körüli órabért kap, a biztonsági õrök fizetése bruttó 10–11 euró, azaz 2400-2660 forint között mozog. Nagyon sok kertészt, lovászt és zsokét keresnek az országba, körülbelül 1800-2200 euró (435-530 ezer forint) a fizetésük egy hónapban. Egy projektmenedzser havi bére 4500 euró, vagyis csaknem 1,1 millió forint, pénzügyi igazgatóként viszont már 5100 eurót (1,23 millió forintot) is kaphatunk. Egy asszisztens 2330–2500 eurót (560–600 ezret) keres egy évben. Írországi magyar informátorunk, Ágnes szerint egy egyetemi tanár, egy jó könyvelõ vagy könyvvizsgáló havi bére 4200 euró felett van, azaz egymillió forintnál is többet keres.

A legtöbb külföldi munkást a vendéglátás, kereskedelem és az építõipar várja, illetve a szociális ágazatban tudnak elhelyezkedni orvosként, ápolóként vagy házi beteggondozóként. A fémipari és a mezõgazdasági munkások, a sofõrök is keresettek, a diplomás állások között a mérnökök és az informatikusok helyezkednek el a legkönnyebben - tudta meg az FN az EURES-tõl.

Kovács Géza, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal nemzetközi és migrációs fõosztályának vezetõje elmondta: „Írországban megtorpant a gazdasági fejlõdés, a kelta tigris döglõdik” – mondta a FigyelõNetnek. Az EURES honlapján kevesebb mint 8500 álláshelyet kínálnak.

Kalmár András EURES-menedzser Írország kis méretével és az építõipar visszaesésével is magyarázta az álláshelyek alacsony számát. „Az EURES-hez nem az összes álláslehetõséget jelentik be, sok olyan hirdetésük van a cégeknek, amelyben az EU-n kívüli munkavállalót várnak, vagy – például a közigazgatásban – követelmény az ír állampolgárság.”

Az Európai Gazdasági Térség (EGT) területérõl érkezõk 1992 óta szabadon vállalhatnak munkát az ír munkaerõpiacon. Az ír foglalkoztatáspolitika egyértelmûen állást foglalt a nyílt és támogató migrációs politika mellett, ennek alapján a 2004-ben csatlakozott tagállamok elõtt is rögtön megnyitotta munkaerõpiacát. Az ír munkaerõpiacról fontos információk az ír kormányzati portálon találhatók.

A minimálbér nem jár mindenkinek, a jogosultságot és a mértékét egy törvény határozza meg. Így csak annak a 18. életévét betöltött munkavállalónak jár, aki legalább két évet dolgozott. Az összege óránként minimum 8,65 euró. A 18 év alattiak, a két évnél kevesebb munkatapasztalattal rendelkezõk és a gyakornokok számára a törvény alacsonyabb minimálbért állapít meg.

Szinte kizárólag határozott idejû munkaszerzõdéseket kötnek. Elõször három hónapra kötik a szerzõdést, majd évente megújítják. Késõbb átváltoztathatják határozatlan idejûre, de ez egyáltalán nem jellemzõ.

Az írországi munkavállaláshoz, adózáshoz és az ír közszolgáltatások igénybevételéhez egy úgynevezett PPS-számot (Personal Public Service Number) kell igényelni. PPS számot Írországba érkezést követõen lehet igényelni a helyi társadalombiztosítási irodában (social welfare office).

Ha valaki Írországban él, ingyenes egészségügyi ellátásokra is jogosult. Ennek mértéke elsõsorban a jövedelemi helyzettõl függ, és csak másodsorban a társadalombiztosítási járulékfizetéstõl. Az egészségügyi ellátások szempontjából két csoportot kell megkülönböztetni: az egészségügyikártya-birtokosokat, illetve azokat, akik nem rendelkeznek ilyennel. A kártyát a HSE (Health Service Executive) adja ki, a jogosultság a jövedelmi szinttõl függ.

A személyi jövedelemadót közvetlenül a munkáltató vonja le a fizetésbõl, és fizeti be az ír adóhatóság számára. Az adózáshoz szükség van a PPS-számra. Az ír adózási rendszer progresszív: a magasabb jövedelemmel rendelkezõk több adót fizetnek. Az adózás mértéke attól is függ, hogy az adóalanynak milyen a családi állapota, és van-e gyereke. Az adókulcs 20 vagy 41 százalék.

Arról, hogy milyen végzettséget, diplomát fogadnak el az országban, a Magyar Ekvivalencia és Információs Központ adhat felvilágosítást. Ágnesnek, a FigyelõNetnek nyilatkozó, Írországban dolgozó magyar mérlegképes könyvelõnek nem sikerült honosítania a bizonyítványát, pedig szinte minden fórumot végigjárt. Választ a megkeresett szervezetektõl nem kapott, ezért abbahagyta. Ennek ellenére mégis sikerült a szakmájában elhelyezkednie.

Az albérlet nagyon drága, ezért Kalmár András azt tanácsolja a kiutazóknak, hogy álljanak össze többen, és úgy keressenek szállást. Átlagosan 800-1000 euróba kerül egy stúdiólakás. Egy szobáért vidéken is elkérnek 200-250 eurót, egy garzon pedig 400 eurónál kezdõdik.

Írországban nincs vízdíj, szemétdíjat viszont kell fizetni, évi 300 eurót. A villany kilowattja 0,1324 euró, ehhez még hozzájön 0,3360 euró naponta, egy úgynevezett „day standing charge” miatt. Ezt azért kell fizetni, mert lehetõvé teszik az áramfogyasztást. A gáz 5,471 euró köbméterenként, szeptember elején emelték fel majdnem egy euróval.
Az élelmiszerek ára erõsen függ attól, hogy hol vásárolunk. Az olcsó hipermarketekben (Aldi, Tesco, Lidl) egy liter tej 1,25 euróba, negyed kiló vaj 2 euróba, egy kiló kenyér 1,25-be kerül. Az éttermi ebéd drága, Írországban inkább pubokban ebédelnek az emberek, ott egy steak körettel 20–27 eurót kóstál, egy tányér krémleves vajas kenyérrel 6–7, egy csésze kávé pedig 2,5–3,5 euró. A mozijegy ára 8–10 euró, viszont a pattogatott kukorica és a kóla a moziban nagyon sokba kerül.

A repülõjegy Dublinba oda-vissza 50-60 ezer forint körül van, az út cirka háromórás. Az Ír-tengeren jelentõs kompforgalom van az Egyesült Királyság és az Ír-sziget között, sõt Franciaországba, néha még Spanyolországba is indul járat. A legjelentõsebb kikötõk Larne Harbour, Dublin és Cork.

A belföldi tömegközlekedés nagyon drága, ezért az írek leginkább autóval utaznak. Ha erre nincs lehetõségük, akkor is inkább távolsági buszt használnak vonat helyett. Az ír nemzeti vasúttársaság, az Iarnród Éireann 2002-ben 35,6 millió utast szállított, ebbõl 11,5 milliót a távolsági forgalomban, a többit a DART-on, a dublini elõvárosi vasúton. Dublin az ország szíve, ide fut be majd minden irányból a vonat csillagpontszerûen. A legnagyobb forgalmat lebonyolító vonal Dublin és Cork között van. Dublinban több metró- és villamosvonal is található.

Vannak nyelvtudást nem igénylõ munkák, például a mezõgazdaságban, ám Kalmár András szerint mindenképp szükség van valamiféle nyelvismeretre. „A munkaszerzõdést az aláírás elõtt érdemes végigolvasni, értelmezni, és a mindennapi életben is meg kell szólalni néha. Vannak olyan magyarok, akik egy egész brigáddal mennek ki, általában ilyenkor egy ’írástudó’ van közöttük. A diplomás állásokhoz pedig elengedhetetlen a perfekt nyelvtudás” – mondta a FigyelõNetnek. Lapunk kint élõ informátora szinte anyanyelvi szinten beszél angolul, ám szerinte az írek beszédét rettenetesen nehéz megérteni, eleinte azt sem ismerte fel, hogy milyen nyelven beszélnek.
A munkatársak közötti viszony természetesen attól is függ, hogy milyen emberek kerülnek egymás mellé. Kalmár Andrásnak az a véleménye, hogy az írek könnyen barátkoznak, jóval lazábbak, mint a németek vagy az angolok. A munka utáni sörözés is belefér a kapcsolatukba. Írországi könyvelõnk viszont rossz tapasztalatokat szerzett e téren: „Nem fogadnak igazán be, ugyanakkor nem is elutasítóak, ha baj van, rögtön segítenek. A ’kisebbségeknek’ nagyon kell vigyázni, sokkal többet és jobban kell dolgozni, itt ugyanis nem lehet hibázni. 150 százalékon kell pörögni. Azok az írek, akiket ismerek, nagyon szeretnek pletykálni, úgyhogy érdemes velük óvatosnak lenni!”

A nehezebb fizikai munkákat általában külföldiek végzik, például az árokásást, házépítést, de a boltokban, vendéglõkben is sok a külföldi. „Már hallottam olyan megjegyzést írektõl, hogy ’hát mi elég lusták vagyunk, mi lenne velünk, ha nem lennének itt a külföldiek’. Ez csalóka, ugyanis én úgy látom, hogy nagyon keményen dolgoznak. Ám õk mindig megtalálják a módját annak, hogy utána kipihenjék magukat” – mondta Ágnes.

Az írek között nagyon erõs az összetartás, a család szerepe. A jó állásokat gyakran barátnak, rokonnak, ismerõsöknek ajánlják fel. Az Egyesült Államokban több generáció óta élõ írek is segítik az óhazában élõket. Ágnes ír kollégája szerint ez a mentalitás a nép történelmére vezethetõ vissza: régen az életben maradáshoz nagyon nagy szükségük volt egymás támogatására.


Magyarország dublini nagykövetsége
Cím: 2 Fitzwilliam Place Dublin 2. Telefon: 00-353-1/661-29-02 vagy 661-29-03 vagy 661-29-05. Ügyelet: 661-2902, 661-29-03, 661-29-05. Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet: Jári Ferenc.
vissza