A GfK Custom Research Worldwide 2003 óta készíti el a GfK „Bizalom Indexet”, és segítségével azt igyekszik meghatározni, mennyire bíznak a megkérdezettek az egyes szakmák képviselõiben – az orvosokban, az újságírókban, az ügyvédekben, a felsõ vezetõkben, a papságban, a fegyveres erõkben, a rendõrségben és a tanárokban. Az idei felmérés 17 európai országban és az Egyesült Államokban összesen 16 481 fõ megkérdezésével készült.

A vizsgált országokban az orvosok (3,2 átlag) és a tanárok (3,1 átlag) kapták az 1-tõl 4-ig terjedõ skálán a legmagasabb pontszámot, mely skálán az 1 a „nagyon megbízhatatlant”, a 4 pedig a „nagyon megbízhatót” jelenti. A felmérés eredményei szerint a listán 2,9-es átlaggal a hadsereg és a rendõrség követi õket. A papság bizalmi indexe 2,7, az ügyvédeké 2,4, az újságíróké pedig 2,2-es értéket ér el. A megkérdezettek a politikusokat és az üzletembereket tartják a legkevésbé megbízhatónak.

Elégedetlenek a politikusokkal

Az elõzõ évhez hasonlóan a megkérdezettek átlagosan 17 százaléka bízik csak politikai vezetõiben (a bizalomindexük 1,7). A legnagyobb bizalom a dán és svájci politikusokat övezi, hiszen minden harmadik svájci és a dánok 29 százaléka tartja õket megbízhatónak. Az amerikaiaknak közel egynegyede, Németországban pedig a válaszadók épp 10 százaléka vélekedik hasonlóképpen. A politikusok legrosszabbul Bulgáriában (8 százalék), a Cseh Köztársaságban (9 százalék) és Olaszországban (9 százalék) „vizsgáztak”. Magyarországon a megkérdezettek 15 százaléka jelezte, hogy megbíznak az ország politikusaiban.

A vezetõ üzletemberek iránti bizalom viszonylag alacsony. A németek (85 százalék) és hollandok (80 százalék fölötti arányban) azok, akik legkevésbé bíznak a cégvezetõikben. A dánok a legkevésbé kritikusak, a válaszadók több mint fele vélekedik róluk pozitívan. Az üzleti elit iránti nagyobb bizalmat csak Svédországban és Romániában tapasztaltak a kutatók: mindkét országban 50 százalék fölötti arányban nyilatkoztak elismerõen a megkérdezettek. Hazánkban arányuk megközelíti a régiós átlagot (ez mennyi?) – a legnegatívabb kép a lengyelekben él saját vállalatvezetõikrõl.

A hírek közvetítõi

Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban az újságírók némiképp nagyobb bizalomnak örvendenek, mint a vállalatvezetõk. Míg az amerikaiak 62 százaléka bizalmatlan a topmenedzserekkel szemben, csak 55 százalékuk nyilatkozott hasonlóképpen az újságírókról. Európában a legnagyobb bizalommal az újságírók iránt Romániában és Lengyelországban viseltetnek (58-58 százalék), õket Bulgária és Spanyolország követi (54-54 százalék). Különösen bizalmatlanok irányukban az oknyomozó és tényfeltáró újságírás terén komoly hagyományokkal rendelkezõ Nagy-Britanniában, valamint Hollandiában és Franciaországban, ahol csak a válaszadók negyede bízik a sajtóban.

A német pedagógusok vezetnek

A megkérdezettek összesen 83 százaléka gondolja úgy, hogy az orvosok megbízhatók, 82 percent pedig ugyanígy vélekedik a pedagógusokról. Svédországban és Belgiumban az orvosokat a megkérdezettek több mint 90 százaléka tartja bizalomra érdemesnek. Németországban a felmérés történetében az eddigi legmagasabb arányt érte el a tanárokba vetett bizalom – 82 százalékuk nyilatkozott pozitívan.

Szûkebb régiónkról elmondható, hogy az itt élõk tanárok és orvosok iránti bizalma töretlen: a vizsgált közép- és kelet-európai országokban megkérdezettek 87 százalékának élvezik a bizalmát a pedagógusok, továbbá 81 százalék teljesen megbízik az orvosokban. Az oktatói szakmáról Magyarországon és Csehországban mért arány megegyezik a régióban regisztrált 87 százalékos átlaggal, Lengyelország is csupán 1 százalékkal marad el ettõl. Az orvosok iránti bizalmat tanúsítók aránya némiképp alacsonyabb a Nyugat-Európában mérteknél, és nagyobbak a különbségek a régión belül is.

Pap, ügyvéd és rendõr – bennük bíznak

Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban a megkérdezettek háromnegyede bízik a rendõrségben. Közép- és Kelet-Európában ez az arány lényegesen alacsonyabb, mindössze 58 százalék. Ezekben az országokban ugyanakkor a fegyveres erõkben a megkérdezettek 75, míg Európa nyugati felében 67 százaléka bízik. A magyarok a rendõrségben a kelet- és közép-európai régiós átlagnál kicsit nagyobb arányban hisznek (63 százalék). A fegyveres erõk iránti bizalom ugyanakkor jócskán elmarad a régiós és a nyugat-európai átlagtól – 62 százalék szavazta ezt meg a katonáknak.

A papságba „vetett hit” (a bizalomindex átlaga: 2,7) a tavalyi szinthez képest nem változott. Közép- és Kelet-Európa lakóinak 59 százaléka hisz a papságban, ami a kontinens nyugati felén mért aránynál egy picit magasabb. Ezt az átlagot negatívan befolyásolta Magyarország (47 százalék).

Az ügyvédek iránti bizalom mértékében nincs számottevõ különbség a kontinens nyugati és keleti felében, a megkérdezettek mintegy fele van pozitív véleménnyel róluk. Az Egyesült Államokban ennél negatívabb a kép: mindössze a válaszadók 42 százaléka mondott igent a jogászokra. A legkisebb bizalmat az olaszok szavazták nekik: kétharmaduk elégedetlen velük. Hazánkban a régióban tapasztaltaknál többen – 61 százalék – szavaznak nekik bizalmat.