A képviselõ kitért arra, hogy a pontok megállapításakor egységes rangsorba állították az összes jelentkezõt, és a felvételi döntésnél a teljesítményük és a meghatározott intézményi prioritás együttesen határozza meg azt, hogy a fiatalt hová veszik fel.

Az egyes felsõoktatási intézmények és karok annyi államilag támogatott hallgatót vehetnek fel a kapacitásukon belül, amennyi számukra jut. A felsõoktatási intézményeknek nincs elõre meghatározott keretszámuk az államilag támogatott hallgatók létszámára, illetõleg nincs módjuk a felvételi ponthatárt úgy megállapítani, hogy a teljes kapacitásukat államilag támogatott képzésre felvett hallgatókkal tölthessék fel. A kapacitás együtt tartalmazza az államilag támogatott és a költségtérítéses létszámot, összességében, képzési területek és munkarendek (tehát nappali, esti vagy levelezõ tagozat) szerint.

Az intézmények keresettségét a felvételi eljárás befejezése után elemezni kell, de már most látható, hogy az egyetemek és a fõvárosi képzési helyû fõiskolák a nyertesek az új eljárásban. Tatai-Tóth András az Oktatási és Kulturális Minisztériumtól kérte a kapacitások meglétének és a felvettek képzésének vizsgálatát.

Lényeges változások a továbbtanulók számára

Kevesebb hallgató kerülhet be államilag támogatott képzésre a felsõoktatásba, ezt jelzi az államilag támogatott felvehetõ hallgatói létszám 62 ezerrõl 56 ezerre való csökkentése is. Ennek az az oka, hogy az oktatási rendszert át kell alakítani: növelni kell az informatikai, mûszaki és természettudományi területen tanulók számát és arányát, ezzel együtt pedig csökkenteni kell az elsõsorban a humán – bölcsész, jogász, társadalomtudományi – területeken és a pedagógusképzésben lévõk számát. Emellett fontos, hogy a most felvettek között megvalósul az „átjárás” az államilag támogatott és a költségtérítéses képzés között – mondta Tatai-Tóth András.

Az idei jelentkezési adatok tükrében

Folytatódott az utóbbi három évben érzékelhetõ tendencia, miszerint csökkent a jelentkezõk száma – a 108 ezer jelentkezõ azonban azt is jelzi, hogy továbbra is nagy társadalmi igény van a felsõoktatási képzésre. A jelentkezõk közül 81 ezren nyertek felvételt, 61 százalékuk az elsõ, 19 százalékuk a második és 10 százalékuk a harmadik helye megjelölt intézménybe.

A kormányzati szándék – a jelentkezõk számának általános csökkenése – teljesült, és arányaiban növekedett a mûszaki és természettudományos területre jelentkezõk száma. Egy jelentkezõ átlagban több mint három helyre jelentkezett, amit a azzal ösztönöztek, hogy egy felvételi eljárási díjért három helyre lehetett beadni a lapot.

Még mindig sok a gazdasági, a bölcsészettudományi és a jogi területre a jelentkezõ fiatalok száma. Ezen képzési területeken az államilag támogatott keretszám – és ennek következtében a bejutási esély – csökkenése várhatóan további átrendezõdést eredményez majd a jövõben. Hosszú távon az az intézmény lesz népszerû, illetve mûködõképes, ahol széles a képzési kínálat, illetve magas színvonalúak az oktatási körülmények, feltételek.

A hátrányos helyzetû jelentkezõk száma 311 volt, a halmozottan hátrányos helyzetûeké pedig 176, tehát összesen 487 fõ kapott többletpontokat a szociális helyzete alapján. Ezeknek a diákoknak a száma az idén sem éri el az államilag támogatottak egy százalékát, ezért Tatai-Tóth András szerint a kormány további intézkedéseket tervez – elsõsorban a korai segítségadásban, hátránykompenzálásban.

A Fidesz reakciója

Ágh Péter (Fidesz) országgyûlési képviselõ reagált Tatai-Tóth András sajtótájékoztatójára: szerinte az oktatáspolitikus nem a lényeges dolgokról beszélt. Nem esett szó a tandíjról, amellyel az ellenzéki párt szerint a kormány elzárja a fõiskolákra, egyetemekre vezetõ utat a szegényebb családokból származó fiatalok elõtt. A közleményben felhívja a figyelmet arra is, hogy meg kell adni az embereknek a lehetõséget, hogy – népszavazás útján – véleményt mondjanak a tandíjról.