Hírek - Külföld
Dél-Korea elnökének lemondását követelik az országban kitört káosz után
2024.12.04
A dél-koreai elnök, Jun Szogjul kedden hadiállapotot hirdetett országában, majd – a polgári tüntetések és egy rögtönzött képviselõi szavazás után – pár órával késõbb visszakozott. A legnagyobb ellenzéki párt, a Demokratikus Összefogás Pártja lemondásra szólította fel az elnököt, mert elnökük „nem képes többé normálisan vezetni az országot”. Szakértõk szerint az ország elkerülte a golyót, de az elnök „lábon lõtte magát”.
A dél-koreai törvényhozók szerdán felszólították Jun Szogjul elnököt, hogy mondjon le, különben felelõsségre vonják, miután kihirdette a rendkívüli katonai jogrendet, majd órákkal késõbb vissza is vonta a lépést, politikai válságot kirobbantva ezzel Ázsia negyedik legnagyobb gazdaságában.
A kedden késõ este kiadott, váratlan nyilatkozat patthelyzetet okozott a parlamenttel, amely elutasította a politikai tevékenység betiltására és a média cenzúrázására tett kísérletét, miközben fegyveres csapatok nyomultak be a szöuli nemzetgyûlés épületébe – számolt be a Reuters.
A legfõbb ellenzéki erõ, a Demokratikus Összefogás Párt felszólította a 2022 óta hivatalban lévõ Junt, hogy mondjon le, különben vád alá helyezik.
Az egész nemzet számára világosan kiderült, hogy Jun elnök nem képes többé normálisan vezetni az országot. Le kellene mondania – mondta a párt parlamenti frakciójának vezetõje egy nyilatkozatban.
Mindeközben hat dél-koreai ellenzéki párt közölte, hogy szerdán közösen benyújtják a Jun elnök elleni bizalmatlansági indítványt. A The Guardian szerint. Ezt azóta meg is tették, a szavazásra pedig pénteken vagy szombaton kerülhet sor.
A kormányzó Polgári Erõ Pártjának vezetõje felszólította Kim Dzsonghjon védelmi minisztert, hogy rúgják ki az elnököt, és az egész kabinet mondjon le.
Az elnöki hivatal továbbra is védi álláspontját, szerintük a hadiállapot kihirdetése jogszerû és szükséges volt az adott körülmények között. Emellett azt is tagadták, hogy a katonaság meggátolta volna a törvényhozók parlamentbe való bejutását.
Jun kedden késõ este egy televíziós beszédben azt mondta a nemzetnek, hogy szükség van a hadiállapotra, hogy megvédjék az országot az atomfegyverekkel rendelkezõ Észak-Koreától és az északbarát államellenes erõktõl, valamint megvédjék a szabad alkotmányos rendet, bár konkrét fenyegetéseket nem említett. Káosz alakult ki, amikor a katonák megpróbálták átvenni az ellenõrzést a parlament épülete felett, a parlamenti képviselõk tûzoltó készülékekkel próbálták visszaszorítani õket, a tüntetõk pedig dulakodtak a rendõrökkel odakint.
A hadsereg közölte, hogy a parlament és a politikai pártok tevékenységét betiltják, a média pedig a hadiállapotot elrendelõ parancsnokság ellenõrzése alá kerül.
A törvényhozók azonban szembeszálltak a biztonsági kordonnal, és néhány órával a kihirdetést követõen a dél-koreai parlament a 300 képviselõbõl 190 jelenlétében egyhangúlag elfogadta a hadiállapot feloldását követelõ indítványt, beleértve Jun pártjának mind a 18 jelen lévõ képviselõjét. Az elnök ezután visszavonta a hadiállapotot.
Vannak olyan vélemények, hogy túlzás volt a szükségállapotra való áttérés, és hogy nem követtük a szükségállapotra vonatkozó eljárásokat, de ez szigorúan az alkotmányos keretek között történt – mondta a Reutersnek telefonon egy dél-koreai elnöki tisztviselõ.
Szerdán további tüntetések várhatóak, Dél-Korea legnagyobb szakszervezeti szövetsége, a Koreai Szakszervezetek Konföderációja gyûlést tervez Szöulban, és sztrájkot ígér, amíg Jun le nem mond.