Hírek - Utazás
Hová utazzunk 50 ezer forintból?
2007.03.27
Aki 50 ezer forintból Nyugat-Európába menne, az ne készüljön nagy dorbézolásra. Ennyi pénzbõl elsõsorban a csavarogni vágyók jöhetnek ki, azok, akik leginkább a helyiek mindennapjait szeretnék feltérképezni, a múzeumlátogatás és sétahajózás nehezen finanszírozható. Aki mégis erre vágyik, az vagy nagyobb költségvetéssel vagy nagyon rövid idõvel számoljon – elsõsorban az 5-20 eurós múzeumi belépõk, az 1-2,5 eurós buszjegyek, a 20 euró körüli, olcsónak tekinthetõ éttermi programok vagy a 2-3 eurós kávéárak miatt.
Azért egy három-négy napos hétvégét a legtöbb városban ki lehet hozni ennyibõl – Oslóban, a világ legdrágább városában például nem, de Amszterdamban vagy Berlinben igen. Fapados légitársasággal 20 ezer forint alatt az összes európai célpont meghódítható, a fennmaradó 120 euró pedig két-három éjszakára kényelmesen elosztható. A legtöbb városban lehet találni olcsó hosteleket, ahol 15-20 euróért aránylag kényelmes és tiszta szobát, rosszabb esetben kollégiumot vehetünk igénybe, a napi 20 eurós költõpénz pedig ha múzeumlátogatásra és nagy kocsmai sörözésekre nem is, de egy kis csavargásra és boltból való önellátásra elegendõ.
Közelsége miatt a legolcsóbb nyugati élmény természetesen Bécs, ahová 5400 forintért visz vonat és 4 ezerért busz, de a 7500 forintos négynapos hétvégi jeggyel a bécsi tömegközlekedés is igénybe vehetõ – bár túl sok ellenõr nincs, a 62 eurós büntetés elég nagy érvágás a pár napra tervezett büdzsében. Bécstõl távolabbi helyekre általában olcsóbb repülni, mint vonattal vagy busszal menni. Velencébe van ugyan busz 10 ezer forintért, Milánóba 14-ért, Berlinbe 15-ért, de ezek kedvezményes árak, amelyeket online foglalással, diák-, ifjúsági vagy egyéb kedvezménnyel lehet igénybe venni.
Aki tehát valóban élvezni szeretné a nyugati életet, annak napi 50-60 euróval mindenképpen számolnia kell, ami a legolcsóbb repülõjeggyel együtt már 60-70 ezer forintos tétel.
Egy hét Kelet-Európában vagy a Balkánon
Közelsége és olcsósága miatt a térségben vonatozással-buszozással lehet a legtöbbet spórolni. Ha a fapadosok nagyjából 20 ezres legolcsóbb repjegyárait vesszük alapul, hamar nyilvánvalóvá válik a különbség: Prágába oda-vissza 10 000 forintba kerül a buszjegy, vonattal Pozsonyt komárnói átszállással 3000 forintért, Brnót 6000-ért lehet elérni és onnan hazajutni. Szarajevóba 12 ezer a vonatjegy, Zágrábba 7500, Erdélybe bárhova el lehet jutni 3-5000 forintból, aki pedig Krakkót akarja látni, annak 6 ezret kell fizetnie az oda-vissza buszjegyért. Belgrádba 10 ezer, Pozsonyba a vonathoz hasonlóan 3000 forint az oda-vissza buszjegy.
Kelet-Európában és a Balkánon a legtöbb helyen az 50 ezer forintos büdzsébõl kényelmesen el lehet tölteni egy hetet, ráadásul ebbe már belefér a kocsmázás, külvárosi éttermi vacsora és idõnként a múzeumlátogatás is. Ekkora költségvetésbõl megengedhetünk magunknak egy rövidebb túrát vidéken: Csehországban Brnóban és a Cseh-Morva-dombság falvaiban, Boszniában Szarajevóban, Mostarban és a tengerparton, vagy akár Erdély városaiban is gyorsan eltelik az utazásra szánt egy hét. Szállást (Prágában csak dormitóriumot, azt sem a belvárosban) egy kis utánajárással 10 euró körül már lehet találni a legtöbb helyen, a helyi tömegközlekedés és az országon belüli vonatozás olcsóbb, mint Magyarországon.
A balti államok a távolság és a Budapestrõl induló fapadosok hiánya miatt kiesnek ebbõl a kategóriából. Busszal-vonattal Krakkó-Varsó-Vilnius útvonalon ugyan meg lehet vele próbálkozni, de ez csak a menetidõt tekintve 20-24 óra, és körülbelül 11 ezer forintba kerül – egy irányba.
Erdélyi vendégházat 5-10 euró per fõtõl lehet találni egy éjszakára, az étel is olcsóbb, mint Magyarországon, nem is beszélve a pálinkáról – baráti társaságok oda-visszautazással, kiadós étkekkel és túrákkal bõ egy hetet is eltölthetnek a Szászságban, Székelyföldön vagy akár Háromszéken.
Egzotikus utak
A bevállalósabbak egzotikusnak tekinthetõ helyre is eljutnak ennyibõl: Isztambulba. Aradig 20 euró minibusszal, onnan pedig egy Balkan Flexipass nevû vonatjeggyel 26 éves kor alatt 49, a felett 90 euró az oda-vissza útra szóló vonatjegy, amit a 30 dolláros török vízummal megtoldva 90 illetve 140 euróért, vagyis 23-35 ezer forintért lehet teljesíteni. Isztambulban a legolcsóbb szállás 10, de átlagosan inkább 15 euró, és legalább ennyibe kerül a napi élelemadag és a tömegközlekedés. Az utazás után megmaradó pénzbõl tehát 2-3 napot tudunk a városra szánni. Az oda-vissza út kétszer 36-40 óra Budapestrõl, ami ezzel a pár nappal kiegészítve egyhetes programnak ígérkezik.
Nyugat-Európában a (tömeg)közlekedés a legnagyobb érvágás a hátizsákosoknak, keleten vagy a Balkánon viszont általában olcsóbb, mint Magyarországon. Éppen ezért, ha nyugatra indulunk, érdemesebb egy várost alaposan megismerni, mint össze-vissza utazgatni, keleten viszont bátrabban közlekedhetünk.
A legolcsóbb itthon
Kulcsosházak és falusi turizmus - Magyarországon ez a legolcsóbb lehetõség a kikapcsolódásra. A kulcsosházak árai az elhelyezkedésüktõl, felszereltségüktõl és megközelíthetõségüktõl függnek, a legolcsóbb napi 500, a legdrágább 2500 forint egy fõre – turizmus által sújtott helyeken, például a Balatonon akad 12 ezer forintos is, ez azonban általában nem jellemzõ. Napi 2-3000 forintos bevásárlással és oda-vissza utazással is számolva egy-két hetet lehet eltölteni az ötvenezres keretbõl. Egy átlagos mátrai turistaházba Budapestrõl 1500 forintból lehet eljutni vonattal és busszal, és plusz 2000 forintos napi szállásköltséggel számolva az egy hét 17 000 forintba kerül – a többi marad kikapcsolódásra, fürdõre, fõzésre. A falvakban lévõ portákon és vendégházakban leggyakrabban 3-5 ezer forintos kínálattal találkozni egy éjszakára.
Budapesten és vidéken a legolcsóbb kollégiumokban, diákszállásokon vagy hostelekben aludni. Budapesten is van olyan hostel, ahol 1500 forintból meg lehet szállni egy napra – ez többágyas szobában értendõ mindenféle extra nélkül, de legalább a belvárosban. Külföldi hátizsákosok 3000 forintért ifjúsági szállást vagy közel ugyanennyiért kétágyas szobát is találhatnak.
A kollégiumok a tanítási szünetekben kiürülnek, ilyenkor jó eséllyel lehet szobaszerzéssel próbálkozni. Az áruk 1500-2000 forint körül van, a legtöbb kollégiumnak azonban ez nem profilja, így a honlapjukon is jobbára csak a telefonszám van föltüntetve, amin érdeklõdni lehet a költségek felõl. A fenti árakkal számolva például egy szegedinek egy budapesti kiruccanás a következõképpen alakul: 5000 forint a retúrvonatjegy, a kollégiumi szállást 5 napra, napi 2000 forinttal számolva 35 ezer marad költeni – ennyibõl, valljuk be õszintén, kényelmesen ki lehet jönni múzeumbelépõkkel, állatkerttel, étteremmel együtt vagy akár másfél hétig is, igaz némiképpen szûkebbre fogva az igényeket.
Wellness
Egy átlagos nyugat-magyarországi négycsillagos wellnessszállodában 20-25 ezer forint egy kétágyas szoba egy estére, amihez plusz napi 5000 a félpanzió. Két embernek egy háromnapos, kétéjszakás hétvége félpanzióval és korlátlan fürdõ-, medence- és szaunahasználattal 70 ezer forint – és akkor ne busszal érkezzünk, ehhez hozzájön körülbelül 10 ezer forint benzin, és így marad napi 5000 forint költõpénz fejenként. Ez nem sok, de az ebéd és némi nassolás és egy jó bor kijön belõle. Egy wellnessprofilú hazai szállodában, luxuskörülmények között tehát három napot lehet pihenni.
Ennél anyagilag kedvezõbb megoldás panzióban szobát bérelni 6000 forintért, és onnan átjárni a (termál)fürdõbe. Egy hotelhez tartozó fürdõbe átlagosan 1500 forint a belépõ, amit 1000 forintos szaunabelépõ, lepedõ- vagy akár fürdõsapka-kölcsönzés súlyosbít, de ez összesen sem több 3000 forintnál. Ennek nyilvánvaló hátránya, hogy a reggeli után nem lehet fürdõköpenyben leballagni a szaunába, cserébe viszont néhány nappal tovább élvezhetjük a szabadságot.
És végül…
Sokakat elcsábítanak az utazási irodák ajánlatai, amelyek például egy hét tunéziai üdülést kínálnak 35 ezer forintért. Ha jobban utánanézünk, hamar kiderül: ezek az árak tartalmazzák a repülõjegyet, a reptéri transzfert, a szállást, a félpanziós /all inclusive ellátást, a magyar nyelvû idegenvezetést, viszont a reptéri illeték és a biztosítás külön fizetendõ, ami kapásból duplájára emeli ezt az árat. És akkor még nem is költöttünk. Egészen biztos tehát, hogy 50 ezres költségvetésünkbõl nem tudjuk elhagyni Európát. Egyedül talán a Boszporuszon átsétálva…
Azért egy három-négy napos hétvégét a legtöbb városban ki lehet hozni ennyibõl – Oslóban, a világ legdrágább városában például nem, de Amszterdamban vagy Berlinben igen. Fapados légitársasággal 20 ezer forint alatt az összes európai célpont meghódítható, a fennmaradó 120 euró pedig két-három éjszakára kényelmesen elosztható. A legtöbb városban lehet találni olcsó hosteleket, ahol 15-20 euróért aránylag kényelmes és tiszta szobát, rosszabb esetben kollégiumot vehetünk igénybe, a napi 20 eurós költõpénz pedig ha múzeumlátogatásra és nagy kocsmai sörözésekre nem is, de egy kis csavargásra és boltból való önellátásra elegendõ.
Közelsége miatt a legolcsóbb nyugati élmény természetesen Bécs, ahová 5400 forintért visz vonat és 4 ezerért busz, de a 7500 forintos négynapos hétvégi jeggyel a bécsi tömegközlekedés is igénybe vehetõ – bár túl sok ellenõr nincs, a 62 eurós büntetés elég nagy érvágás a pár napra tervezett büdzsében. Bécstõl távolabbi helyekre általában olcsóbb repülni, mint vonattal vagy busszal menni. Velencébe van ugyan busz 10 ezer forintért, Milánóba 14-ért, Berlinbe 15-ért, de ezek kedvezményes árak, amelyeket online foglalással, diák-, ifjúsági vagy egyéb kedvezménnyel lehet igénybe venni.
Aki tehát valóban élvezni szeretné a nyugati életet, annak napi 50-60 euróval mindenképpen számolnia kell, ami a legolcsóbb repülõjeggyel együtt már 60-70 ezer forintos tétel.
Egy hét Kelet-Európában vagy a Balkánon
Közelsége és olcsósága miatt a térségben vonatozással-buszozással lehet a legtöbbet spórolni. Ha a fapadosok nagyjából 20 ezres legolcsóbb repjegyárait vesszük alapul, hamar nyilvánvalóvá válik a különbség: Prágába oda-vissza 10 000 forintba kerül a buszjegy, vonattal Pozsonyt komárnói átszállással 3000 forintért, Brnót 6000-ért lehet elérni és onnan hazajutni. Szarajevóba 12 ezer a vonatjegy, Zágrábba 7500, Erdélybe bárhova el lehet jutni 3-5000 forintból, aki pedig Krakkót akarja látni, annak 6 ezret kell fizetnie az oda-vissza buszjegyért. Belgrádba 10 ezer, Pozsonyba a vonathoz hasonlóan 3000 forint az oda-vissza buszjegy.
Kelet-Európában és a Balkánon a legtöbb helyen az 50 ezer forintos büdzsébõl kényelmesen el lehet tölteni egy hetet, ráadásul ebbe már belefér a kocsmázás, külvárosi éttermi vacsora és idõnként a múzeumlátogatás is. Ekkora költségvetésbõl megengedhetünk magunknak egy rövidebb túrát vidéken: Csehországban Brnóban és a Cseh-Morva-dombság falvaiban, Boszniában Szarajevóban, Mostarban és a tengerparton, vagy akár Erdély városaiban is gyorsan eltelik az utazásra szánt egy hét. Szállást (Prágában csak dormitóriumot, azt sem a belvárosban) egy kis utánajárással 10 euró körül már lehet találni a legtöbb helyen, a helyi tömegközlekedés és az országon belüli vonatozás olcsóbb, mint Magyarországon.
A balti államok a távolság és a Budapestrõl induló fapadosok hiánya miatt kiesnek ebbõl a kategóriából. Busszal-vonattal Krakkó-Varsó-Vilnius útvonalon ugyan meg lehet vele próbálkozni, de ez csak a menetidõt tekintve 20-24 óra, és körülbelül 11 ezer forintba kerül – egy irányba.
Erdélyi vendégházat 5-10 euró per fõtõl lehet találni egy éjszakára, az étel is olcsóbb, mint Magyarországon, nem is beszélve a pálinkáról – baráti társaságok oda-visszautazással, kiadós étkekkel és túrákkal bõ egy hetet is eltölthetnek a Szászságban, Székelyföldön vagy akár Háromszéken.
Egzotikus utak
A bevállalósabbak egzotikusnak tekinthetõ helyre is eljutnak ennyibõl: Isztambulba. Aradig 20 euró minibusszal, onnan pedig egy Balkan Flexipass nevû vonatjeggyel 26 éves kor alatt 49, a felett 90 euró az oda-vissza útra szóló vonatjegy, amit a 30 dolláros török vízummal megtoldva 90 illetve 140 euróért, vagyis 23-35 ezer forintért lehet teljesíteni. Isztambulban a legolcsóbb szállás 10, de átlagosan inkább 15 euró, és legalább ennyibe kerül a napi élelemadag és a tömegközlekedés. Az utazás után megmaradó pénzbõl tehát 2-3 napot tudunk a városra szánni. Az oda-vissza út kétszer 36-40 óra Budapestrõl, ami ezzel a pár nappal kiegészítve egyhetes programnak ígérkezik.
Nyugat-Európában a (tömeg)közlekedés a legnagyobb érvágás a hátizsákosoknak, keleten vagy a Balkánon viszont általában olcsóbb, mint Magyarországon. Éppen ezért, ha nyugatra indulunk, érdemesebb egy várost alaposan megismerni, mint össze-vissza utazgatni, keleten viszont bátrabban közlekedhetünk.
A legolcsóbb itthon
Kulcsosházak és falusi turizmus - Magyarországon ez a legolcsóbb lehetõség a kikapcsolódásra. A kulcsosházak árai az elhelyezkedésüktõl, felszereltségüktõl és megközelíthetõségüktõl függnek, a legolcsóbb napi 500, a legdrágább 2500 forint egy fõre – turizmus által sújtott helyeken, például a Balatonon akad 12 ezer forintos is, ez azonban általában nem jellemzõ. Napi 2-3000 forintos bevásárlással és oda-vissza utazással is számolva egy-két hetet lehet eltölteni az ötvenezres keretbõl. Egy átlagos mátrai turistaházba Budapestrõl 1500 forintból lehet eljutni vonattal és busszal, és plusz 2000 forintos napi szállásköltséggel számolva az egy hét 17 000 forintba kerül – a többi marad kikapcsolódásra, fürdõre, fõzésre. A falvakban lévõ portákon és vendégházakban leggyakrabban 3-5 ezer forintos kínálattal találkozni egy éjszakára.
Budapesten és vidéken a legolcsóbb kollégiumokban, diákszállásokon vagy hostelekben aludni. Budapesten is van olyan hostel, ahol 1500 forintból meg lehet szállni egy napra – ez többágyas szobában értendõ mindenféle extra nélkül, de legalább a belvárosban. Külföldi hátizsákosok 3000 forintért ifjúsági szállást vagy közel ugyanennyiért kétágyas szobát is találhatnak.
A kollégiumok a tanítási szünetekben kiürülnek, ilyenkor jó eséllyel lehet szobaszerzéssel próbálkozni. Az áruk 1500-2000 forint körül van, a legtöbb kollégiumnak azonban ez nem profilja, így a honlapjukon is jobbára csak a telefonszám van föltüntetve, amin érdeklõdni lehet a költségek felõl. A fenti árakkal számolva például egy szegedinek egy budapesti kiruccanás a következõképpen alakul: 5000 forint a retúrvonatjegy, a kollégiumi szállást 5 napra, napi 2000 forinttal számolva 35 ezer marad költeni – ennyibõl, valljuk be õszintén, kényelmesen ki lehet jönni múzeumbelépõkkel, állatkerttel, étteremmel együtt vagy akár másfél hétig is, igaz némiképpen szûkebbre fogva az igényeket.
Wellness
Egy átlagos nyugat-magyarországi négycsillagos wellnessszállodában 20-25 ezer forint egy kétágyas szoba egy estére, amihez plusz napi 5000 a félpanzió. Két embernek egy háromnapos, kétéjszakás hétvége félpanzióval és korlátlan fürdõ-, medence- és szaunahasználattal 70 ezer forint – és akkor ne busszal érkezzünk, ehhez hozzájön körülbelül 10 ezer forint benzin, és így marad napi 5000 forint költõpénz fejenként. Ez nem sok, de az ebéd és némi nassolás és egy jó bor kijön belõle. Egy wellnessprofilú hazai szállodában, luxuskörülmények között tehát három napot lehet pihenni.
Ennél anyagilag kedvezõbb megoldás panzióban szobát bérelni 6000 forintért, és onnan átjárni a (termál)fürdõbe. Egy hotelhez tartozó fürdõbe átlagosan 1500 forint a belépõ, amit 1000 forintos szaunabelépõ, lepedõ- vagy akár fürdõsapka-kölcsönzés súlyosbít, de ez összesen sem több 3000 forintnál. Ennek nyilvánvaló hátránya, hogy a reggeli után nem lehet fürdõköpenyben leballagni a szaunába, cserébe viszont néhány nappal tovább élvezhetjük a szabadságot.
És végül…
Sokakat elcsábítanak az utazási irodák ajánlatai, amelyek például egy hét tunéziai üdülést kínálnak 35 ezer forintért. Ha jobban utánanézünk, hamar kiderül: ezek az árak tartalmazzák a repülõjegyet, a reptéri transzfert, a szállást, a félpanziós /all inclusive ellátást, a magyar nyelvû idegenvezetést, viszont a reptéri illeték és a biztosítás külön fizetendõ, ami kapásból duplájára emeli ezt az árat. És akkor még nem is költöttünk. Egészen biztos tehát, hogy 50 ezres költségvetésünkbõl nem tudjuk elhagyni Európát. Egyedül talán a Boszporuszon átsétálva…